Reformácó, ellenreformáció, katolikus megújulás Előzmények: - A katolikus egyház elvilágiasodása – reneszánsz pápai udvarok, búcsúcédulák - Reneszánsz szellemiség – nyitottság az új eszmékre - Földrajzi felfedezések – keresztény világkép megkérdőjeleződése Ugyanakkor a kor bizonytalan viszonyai közt az embereknek szüksége volt a vallás nyújtotta biztonságra. → 1517. október 31-én a németországi Wittenbergben útjára indul a reformáció, amikor Luther Márton kifüggeszti 95 pontját az egyetem kapujára. Tételei:- Sola fide (csak a hit): csak a hit által lehet üdvözülni, bűnbocsánatot nyerni (↔búcsúcédulák) - A 7 katolikus szentségből csak kettőt tart meg (úrvacsora, keresztség) - Az egyházi vagyon és a pápai hatalom tagadása – német nemzeti egyház szükségessége. - Kolostorok bezárása. - Az egyház feladata nem Isten akaratának közvetítése, hanem a Biblia értelmezése→ szükséges a Biblia nemzeti nyelvekre fordítása (→nemzeti nyelvek fejlődése). Az új hittételek terjedésében nagy szerepe volt a könyvnyomtatásnak. Ezeknek a tanoknak a célja még nem egy új egyház létrehozása, hanem a katolicizmus megreformálása volt. Az egyház azonban nem fogadta el a tanokat – az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen kiátkozták Luthert. Így indult meg az új, evangélikus(/lutheránus/ágostai) felekezet kialakulása. Luther tanai nagyon gyorsan terjedtek, mivel minden társadalmi réteg megtalálta bennük a számára előnyös változások lehetőségét. A nemességnek az egyházi földbirtokok kisajátítása miatt (szekularizáció), a parasztságnak pedig az egyházi adók megszűnése és a tisztább hitélet miatt. Az új tanokat pártoló nemesek szembekerültek a katolikus V. Károly császárral. Luther melletti kiállásuk, tiltakozásuk után kapták a protestáns elnevezést. A császár és a protestáns fejedelmek közt 1531-ben kitört a vallásháború, amely az 1555-ös augsburgi vallásbékével ért véget. A békében foglaltak szerint a fejedelmek szabadon választhattak vallást, alattvalóiknak pedig őket kellett követniük (cuius regio, eius religio – akié a föld, azé a vallás). A békét követően az evangélikus vallás Németország északi és keleti részén, később Skandinávia, Ausztria, Csehország és Magyarország területén terjedt el. A reformáció másik jelentős irányzata a kálvinista(/református/helvét) irányzat. Hittételeit és szerkezetét a Genfi prédikátor, Kálvin János alakította ki, Lutherhoz hasonlóan a Biblia tanításai alapján. Azonban a református hittételek jóval nagyobb mértékben szakítottak a katolikus hagyománnyal, mint Luther tanai. - Az üdvözülés nem a hit által érhető el, mert Isten már előre kiválasztotta, ki üdvözülhet és ki nem. Ez a predesztináció tana. - A predesztinációból eredően elfogadott a gazdagság és a királyi hatalom, mivel ezek Istentől származnak. Bűn marad azonban a zsarnoki uralom. Kálvin eszménye az ellenőrzött hatalom volt. - Puritanizmus: egyházi és mindenfajta fényűzés elvetése, egyszerűség az életmódban, öltözködésben, művészetben (templombelsőik is dísztelenek). - Nincs egyházi hierarchia, a vezetésbe választott világi elöljárók is beleszólhatnak (presbiterek). Ez a berendezkedés a köztársasági államforma jegyeit viseli. A kálvinizmus Svájcban, Németalföldön, Angliában, Skóciában, Magyarországon és Franciaországban terjedt el. A franciaországi reformátusokat hugenottáknak hívjuk. AngliábanVIII. Henrik király vezetett be vallási reformokat. Az anglikán vallás bevezetése (1534) hatalmi érdekeket szolgált: az abszolút királyi hatalom kiépítését segítette. Az új egyház feje a király maga volt, aki ezzel felszabadult az a pápai hatalom alól. Anyanyelvű misézést vezetett be, betiltatta a szentek tiszteletét és a szerzetesrendeket, ez utóbbiak vagyonát elkobozta és kiárusította. Ugyanakkor megtartott az egyházi hierarchiát, a püspökségeket. Az anglikán egyház Erzsébet alatt még inkább eltávolodott a katolicizmustól. Zwickauban, Németországban Luther tanai nyomán született meg az anabaptista vallás, amely a reformáció legradikálisabb irányzata volt. Nevüket a felnőttkori keresztség tanáról kapták. Vezetőjük, Münzer Tamás az őskeresztény társadalomhoz való visszatérést tekintette célnak, amelyben az egyenlőség ésvagyonközösség eszméi uralkodnak. Reformtörekvései tehát a gazdaságra és társadalmi rendre is kiterjedtek. Az anabaptizmus eszméi robbantották ki az 1524-es német parasztfelkelést, amit levertek a keresztény erők. Az antitrinitárius vallás tanait Szervét Mihály spanyol orvos fogalmazta meg. A vallás legfőbb vonása a Szentlélek létezésének, ezzel együtt Krisztus isteni származásának tagadása. Egyéb vonásaiban a kálvinista tanokhoz közelít, csupán a predesztinációt veti el. Lengyelországban és Erdélyben terjedt el jelentősebben, egyházzá csak Erdélyben fejlődött. Ellenreformáció és katolikus megújulás A katolikus egyház nem ismerte el a protestáns tanokat és egyházakat, de belátta a változtatás szükségességét. Mivel a világi uralkodók hatalma is sokban függött az egyháztól, ők is támogatták ezt a változtatást. A katolicizmus megújításának legfőbb fóruma a tridenti zsinat volt (1545-63). - Beszüntették a búcsúcédulák árusítását. - Megreformálták az egyház erkölcsi normáit. - Nagy hangsúlyt fektettek a katolikus szellemű oktatás fejlesztésére, egyházi iskolákat hoztak létre. - A reformáció példáját követve felhasználták a fejlődő nyomdaipart a tanok terjesztésére. - Felelevenítették az inkvizíciót, amelynek feladata az új tanok üldözése lett. - Összeállították az indexet, a tiltott könyvek és írások listáját. Megtartották az egyházi hierarchiát, a szentek tiszteletét és a szerzetesrendeket is. Loyolai Szent Ignác megalapította a jezsuita rendet, amely fő céljául a katolicizmus védelmét tűzte ki, de fontos szerepet játszottak az inkvizícióban és az oktatásban is (jezsuita iskolák jöttek létre, ahol igen magas szintű, az új katolikus szellemiségben működő oktatás folyt). A rend működése katonai jellegű volt, élén a generális állt. Az ellenreformáció sikerét szolgálta a barokk korstílus létrejötte is. A templomépítészetben nagyon jelentős stílus jegyei a monumentalitás, a túldíszítettség, mozgalmasság és az érzékcsalódások létrehozása. Az utóbbi kettő főleg a mennyezetfreskóknál figyelhetők meg. Mindezen stílusjegyek célja a túlvilági élmény létrehozása a hívőben, és Isten hatalmának sugalmazása. Ezekkel az eszközökkel a katolikus megújulás elérte a célját – megállt a protestáns vallások terjedése, Franciaország, Csehország, Ausztria és Magyarország jelentős része rekatolizált, visszatért a katolikus hitre.
Előzmények: - A katolikus egyház elvilágiasodása – reneszánsz pápai udvarok, búcsúcédulák
- Reneszánsz szellemiség – nyitottság az új eszmékre
- Földrajzi felfedezések – keresztény világkép megkérdőjeleződése
Ugyanakkor a kor bizonytalan viszonyai közt az embereknek szüksége volt a
vallás nyújtotta biztonságra.
→ 1517. október 31-én a németországi Wittenbergben útjára indul a reformáció, amikor Luther Márton kifüggeszti 95 pontját az egyetem kapujára.
Tételei:- Sola fide (csak a hit): csak a hit által lehet üdvözülni, bűnbocsánatot nyerni (↔búcsúcédulák)
- A 7 katolikus szentségből csak kettőt tart meg (úrvacsora, keresztség)
- Az egyházi vagyon és a pápai hatalom tagadása – német nemzeti egyház szükségessége.
- Kolostorok bezárása.
- Az egyház feladata nem Isten akaratának közvetítése, hanem a Biblia értelmezése→ szükséges a Biblia nemzeti nyelvekre fordítása (→nemzeti nyelvek fejlődése). Az új hittételek terjedésében nagy szerepe volt a könyvnyomtatásnak.
Ezeknek a tanoknak a célja még nem egy új egyház létrehozása, hanem a katolicizmus megreformálása volt. Az egyház azonban nem fogadta el a tanokat – az 1521-es wormsi birodalmi gyűlésen kiátkozták Luthert. Így indult meg az új, evangélikus(/lutheránus/ágostai) felekezet kialakulása.
Luther tanai nagyon gyorsan terjedtek, mivel minden társadalmi réteg megtalálta bennük a számára előnyös változások lehetőségét.
A nemességnek az egyházi földbirtokok kisajátítása miatt (szekularizáció),
a parasztságnak pedig az egyházi adók megszűnése és a tisztább hitélet miatt.
Az új tanokat pártoló nemesek szembekerültek a katolikus V. Károly császárral. Luther melletti kiállásuk, tiltakozásuk után kapták a protestáns elnevezést. A császár és a protestáns fejedelmek közt 1531-ben kitört a vallásháború, amely az 1555-ös augsburgi vallásbékével ért véget. A békében foglaltak szerint a fejedelmek szabadon választhattak vallást, alattvalóiknak pedig őket kellett követniük (cuius regio, eius religio – akié a föld, azé a vallás). A békét követően az evangélikus vallás Németország északi és keleti részén, később Skandinávia, Ausztria, Csehország és Magyarország területén terjedt el.
A reformáció másik jelentős irányzata a kálvinista(/református/helvét) irányzat. Hittételeit és szerkezetét a Genfi prédikátor, Kálvin János alakította ki, Lutherhoz hasonlóan a Biblia tanításai alapján. Azonban a református hittételek jóval nagyobb mértékben szakítottak a katolikus hagyománnyal, mint Luther tanai.
- Az üdvözülés nem a hit által érhető el, mert Isten már előre kiválasztotta, ki
üdvözülhet és ki nem. Ez a predesztináció tana.
- A predesztinációból eredően elfogadott a gazdagság és a királyi hatalom, mivel ezek Istentől származnak. Bűn marad azonban a zsarnoki uralom. Kálvin eszménye az ellenőrzött hatalom volt.
- Puritanizmus: egyházi és mindenfajta fényűzés elvetése, egyszerűség az életmódban, öltözködésben, művészetben (templombelsőik is dísztelenek).
- Nincs egyházi hierarchia, a vezetésbe választott világi elöljárók is beleszólhatnak (presbiterek). Ez a berendezkedés a köztársasági államforma jegyeit viseli.
A kálvinizmus Svájcban, Németalföldön, Angliában, Skóciában, Magyarországon és Franciaországban terjedt el. A franciaországi reformátusokat hugenottáknak hívjuk.
Angliában VIII. Henrik király vezetett be vallási reformokat. Az anglikán vallás bevezetése (1534) hatalmi érdekeket szolgált: az abszolút királyi hatalom kiépítését segítette. Az új egyház feje a király maga volt, aki ezzel felszabadult az a pápai hatalom alól. Anyanyelvű misézést vezetett be, betiltatta a szentek tiszteletét és a szerzetesrendeket, ez utóbbiak vagyonát elkobozta és kiárusította. Ugyanakkor megtartott az egyházi hierarchiát, a püspökségeket. Az anglikán egyház Erzsébet alatt még inkább eltávolodott a katolicizmustól.
Zwickauban, Németországban Luther tanai nyomán született meg az anabaptista vallás, amely a reformáció legradikálisabb irányzata volt. Nevüket a felnőttkori keresztség tanáról kapták. Vezetőjük, Münzer Tamás az őskeresztény társadalomhoz való visszatérést tekintette célnak, amelyben az egyenlőség és vagyonközösség eszméi uralkodnak. Reformtörekvései tehát a gazdaságra és társadalmi rendre is kiterjedtek. Az anabaptizmus eszméi robbantották ki az 1524-es német parasztfelkelést, amit levertek a keresztény erők.
Az antitrinitárius vallás tanait Szervét Mihály spanyol orvos fogalmazta meg. A vallás legfőbb vonása a Szentlélek létezésének, ezzel együtt Krisztus isteni származásának tagadása. Egyéb vonásaiban a kálvinista tanokhoz közelít, csupán a predesztinációt veti el. Lengyelországban és Erdélyben terjedt el jelentősebben, egyházzá csak Erdélyben fejlődött.
Ellenreformáció és katolikus megújulás
A katolikus egyház nem ismerte el a protestáns tanokat és egyházakat, de belátta a változtatás szükségességét. Mivel a világi uralkodók hatalma is sokban függött az egyháztól, ők is támogatták ezt a változtatást.
A katolicizmus megújításának legfőbb fóruma a tridenti zsinat volt (1545-63).
- Beszüntették a búcsúcédulák árusítását.
- Megreformálták az egyház erkölcsi normáit.
- Nagy hangsúlyt fektettek a katolikus szellemű oktatás fejlesztésére, egyházi
iskolákat hoztak létre.
- A reformáció példáját követve felhasználták a fejlődő nyomdaipart a tanok
terjesztésére.
- Felelevenítették az inkvizíciót, amelynek feladata az új tanok üldözése lett.
- Összeállították az indexet, a tiltott könyvek és írások listáját.
Megtartották az egyházi hierarchiát, a szentek tiszteletét és a szerzetesrendeket is. Loyolai Szent Ignác megalapította a jezsuita rendet, amely fő céljául a katolicizmus védelmét tűzte ki, de fontos szerepet játszottak az inkvizícióban és az oktatásban is (jezsuita iskolák jöttek létre, ahol igen magas szintű, az új katolikus szellemiségben működő oktatás folyt). A rend működése katonai jellegű volt, élén a generális állt.
Az ellenreformáció sikerét szolgálta a barokk korstílus létrejötte is. A templomépítészetben nagyon jelentős stílus jegyei a monumentalitás, a túldíszítettség, mozgalmasság és az érzékcsalódások létrehozása. Az utóbbi kettő főleg a mennyezetfreskóknál figyelhetők meg. Mindezen stílusjegyek célja a túlvilági élmény létrehozása a hívőben, és Isten hatalmának sugalmazása.
Ezekkel az eszközökkel a katolikus megújulás elérte a célját – megállt a protestáns vallások terjedése, Franciaország, Csehország, Ausztria és Magyarország jelentős része rekatolizált, visszatért a katolikus hitre.